A kompozit szövetek gyártása különféle összetett eljárásokat foglal magában. Hat nemzetközileg népszerű eljárás a forró olvadékragasztós porbevonat, az olvadékragasztó paszta bevonat, az olvadékragasztó porszórása, az olvadékragasztós dupla-pontos bevonat, a poliuretán spray-bevonat és a poliuretán hengeres bevonat.
Ezenkívül a PTFE laminált kompozit szövetek 100%-os tisztaságú poliészter vastagságú, nagy szilárdságú, nem szőtt szövet laminálásával készülnek politetrafluoretilén (PTFE) mikroporózus fóliával, speciális technológia és berendezések segítségével. Ezek a szövetek számos funkcióval rendelkeznek, beleértve a vírusblokkolást, az antisztatikus tulajdonságokat, a vér behatolását, a vízszigetelést, a nedvességáteresztő képességet, a szélállóságot és a hővisszatartást.
A gyártási folyamat jellemzően laminálást, ragasztást és kondicionálást foglal magában. A laminálás során először a szövet hátoldalát laminálják, vegyi anyagokkal ragasztják, majd kondicionálják. Jelenleg a ruházati iparban a leggyakrabban használt ragasztók a poliuretán olvadékragasztók (TPU vagy PUR hot melt ragasztók), amelyeknek olyan előnyei vannak, mint a nagy tapadási szilárdság, jó puhaság és rugalmasság, hő- és vízállóság, valamint nincs formaldehid felszabadulás. Egyes gyártók olaj-alapú ragasztókat (oldószer-alapú ragasztókat) használnak a költségek csökkentése érdekében, de a visszamaradó illékony szerves oldószerek potenciális egészségügyi kockázatokat jelenthetnek. A kikeményedési idő és a hőmérséklet/nedvesség közvetlenül befolyásolja a késztermék minőségét; minél hosszabb a kikeményedési idő, annál jobb a szövet tapadási szilárdsága és a ragasztó összeolvadás mértéke. Általában a hazai ragasztókhoz három nap, míg az importált ragasztókhoz öt vagy több nap szükséges.
A laminálási eljárások jelentősen megváltoztatják a szövet végső tulajdonságait. Például a laminálás után általában megnő a szövet vastagsága és merevsége; a kötött anyagok nyúlása és szakítószilárdsága csökkenhet, míg a szőtt anyagok statikus szakítószilárdsága javulhat; ezzel egyidejűleg a rétegelt szövetek égésgátló tulajdonságait befolyásolhatja a közbenső réteg anyaga. Ezeket a teljesítménybeli változásokat olyan tényezőkkel lehet szabályozni, mint az egyrétegű szövet szerkezete és a laminálási folyamat paraméterei.